B év HÚSVÉT 7. VASÁRNAPJA B Iz 43,18-19.21-22. 2Kor 1,18-22 Mk 2,1-12,24-25

 Iz 43,18-19.21-22.   18Most már ne arra gondoljatok, ami régen történt, és ne a múlt dolgokra figyeljetek. 19Nézzétek: én valami újat viszek végbe, már éppen készülőben van; nem látjátok? Valóban, utat csinálok a pusztában, és ösvényt a járatlan földön. 21A nép, amelyet magamnak alkottam, hirdetni fogja dicsőségemet.22Nem hívtál segítségül, Jákob, és nem törődtél velem, Izrael!

Zsoltár:

Szentlecke: 2Kor 1,18-22   

 18Isten a tanúnk, hogy szavainkban, amelyeket hozzátok intéztünk, nem mindegy az „igen” és a „nem”. 19Az Isten Fia, Jézus Krisztus ugyanis, akit mi – én, Szilvánusz és Timóteus – köztetek hirdettünk, nem volt „igen” is meg „nem” is, hanem az „igen” valósult meg benne. 20Isten valamennyi ígérete „igenné” vált benne. Ezért hangzik föl általa ajkunkon az „ámen” Isten dicsőségére. 21Isten az, aki minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. 22Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket. 

Evangélium  Mk 2,1-12,24-25:1Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van, 2annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét. 3Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. 4Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. 5Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.” 6Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban: 7„Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?” 8Jézus lelkében belelátott gondolataikba. „Miért gondoltok ilyeneket magatokban? – kérdezte. – 9Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj? 10Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához: 11„Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!” 12Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent, s mondták: „Ilyet még nem láttunk soha.”24Erre a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amilyet nem szabad!” 25De ő megfelelt nekik: „Sose olvastátok, mit csinált Dávid, amikor ínséget szenvedett, és társaival együtt éhezett?

MEGOLDÁSOK: